Tag

légszennyezettség Archives - Dat'n'Roll

Tényleg jobb lett a levegő a karantén miatt?

By | Big Data News, Data Science | No Comments

António Guterres ENSZ-főtitkár a minap felhívást intézett a világ vezetőihez, hogy használják fel a koronavírus-járvány teremtette helyzetet a világ jobbá tételére és együttműködésükkel olyan más globális fenyegetésekkel is szálljanak szembe, mint a klímaváltozás. Mivel mi magunk, a United Consult munkatársai is elkötelezettek vagyunk a zöldebb jövő mellett, saját eszközeinkkel igyekeztünk utánajárni, hogy milyen konkrét összefüggések vannak a pandémia és a légszennyezettség csökkenése között.

 

Az MTI beszámolója szerint az ENSZ-főtitkár a Petersbergi Klímadialógus című kétnapos tanácskozás keretében szólalt fel videón keresztül. Guterres szerint a járvány rávilágított, hogy mennyire ki vannak szolgáltatva társadalmaink és gazdaságaink az ilyen jellegű sokkhatásoknak. Mint mondta, az egyedüli válasz ebben a helyzetben a bátor, jövőképpel rendelkező és együttműködő vezetés. „Ugyanilyen vezetésre van szükség a klímaváltozás egzisztenciális fenyegetése esetében is” – hangoztatta Guterres, aki szerint jelentős ára lesz annak, ha nem cselekszünk a klímaváltozás feltartóztatása ügyében, ugyanakkor – mint fogalmazott – a technológia a mi oldalunkon áll.

Húszéves múltra visszatekintő IT-cégként bátran megerősíthetjük az ENSZ-főtitkár szavait. A technológia valóban a jelen és a jövő szolgálatában áll, olyannyira, hogy kollégáink például már nem először hívták segítségül az adatokat és az adatelemzés módszerét a járványhelyzet kapcsán. Néhány hete arra kerestük a választ, hogy lehet-e Magyarországon adatokkal védekezni a járvány ellen, ezúttal pedig a Covid 19-járvány miatti kijárási korlátozások és légszennyezettség állapotának összefüggéseit vizsgáltuk meg.

NO2 és a hőmérséklet kapcsolata

A koronavírus-járvány kapcsán már sokat emlegetett légszennyezettség-csökkenés lehetséges okainak jártunk utána. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a sok negatív hatással szemben ezt a pozitív változást át tudjuk-e menteni a vírus utáni időszakra.

A légszennyezettséget a levegő NO2 (nitrogén-dioxid) koncentrációján keresztül vizsgáltuk. A NO2 elsősorban a járművek üzemanyagának égéstermékeiből, valamint energia-termelésből és fűtésből származik. Ebből adódóan a hőmérséklet és a NO2 koncentráció természetesen erős kapcsolatot mutat. Mint a következő ábrán is jól látszik, a téli időszakban, amikor csúcson jár a fűtési szezon, mindig magasabb a légszennyezettség, és ahogy melegszik az idő, csökkennek az értékek.

 

Forrás: European Environment Agency, National Centers for Environmental Information

Mivel a koronavírus éppen ebben az amúgy is leszálló ágban ért el minket, az elemzés során figyelembe kellett vennünk az időjárási változásokat is. Ennek érdekében megnéztük, hogy tavalyhoz képest az idei tavasz gyorsabban vagy lassabban ért-e el minket. Azt tapasztaltuk, hogy a vizsgált városokban nincs szignifikáns különbség a tavalyi és az idei hőmérséklet alakulások között, így összehasonlíthattuk a tavalyi és idei NO2 értékeket.

A korlátozások hatása a légszennyezettségre

De akkor mi okozhatta mégis hirtelen a légszennyezettségi mutatók javulását a legtöbb koronavírussal sújtott országban? Nem kérdés, hogy a megbetegedéseken és az azokra adott társadalmi reakciókon túl a különböző vészhelyzeti intézkedések komoly hatással voltak minden ország működésére, ezek nyomán pedig visszaesett a közlekedés és ipari tevékenységek nagy része.

Vizsgálatunk során kísérletet tettünk arra, hogy egy időskálán bemutassuk, hogyan szigorodtak a korlátozások öt európai fővárosban. Egy 10-es skálán kategorizáltuk be az adott napi intézkedéseket az alábbi szempontok szerint:

A következőkben láthatjuk a NO2 és a korlátozások kapcsolatát. Az ábrákon feltűntettük a tavalyi és az idei év NO2 koncentrációját januártól kezdve és ezzel párhuzamosan mellé tettük, hogy a különböző városokban mikor, milyen erős korlátozások léptek érvénybe. Jól látható, hogy azokban a városokban, ahol a korlátozások erőssége elérte a legerősebb, 10-es szintet, ott jelentős csökkenést tapasztalunk a tavalyi NO2 koncentrációhoz képest.


Az eredményekből az is kitűnik, hogy bár Budapesten és Berlinben – ahol a korlátozások egyelőre megálltak a 7-es szinten és a hírek szerint nem is várható további szigorítás – is volt egy kezdeti csökkenés, hamar visszaállt a koncentráció az ilyenkor megszokott szintre.

A döntések gazdasági hatásai

Ezek a megfigyelések megerősítették, hogy a járvány miatt hozott döntések nem csupán egészségügyi, hanem komoly környezeti hatásokkal is bírnak. Mindemellett fontos szempont persze – és a döntéshozóknak természetesen ezt is mérlegelni kell –, hogy a korlátozások nem csupán a vírus terjedésének sebességét és intenzitását, illetve a légszennyezettséget befolyásolják. Az ilyen intézkedések a gazdaságra is komoly, jellemzően negatív hatással vannak. Kivételt talán csak az online kereskedelemmel, illetve bizonyos egészségügyi eszközök gyártásával és forgalmazásával összefüggő üzleti területek jelenthetnek.

A GDP adatok a márciusi-áprilisi időszakra vonatkozóan még nem álltak rendelkezésünkre, ezért a gazdasági hatások alakulásának vizsgálatára az úgynevezett PMI (beszerzési menedzser index) mutatót fogjuk használni, mely egy megkérdezésen alapuló mutató. Vállalatok vezetői nyilatkoznak az új megrendelések, készletek állománya, termelés, szállító teljesítések és a foglalkoztatási környezet változásairól. Ha a PMI értéke 50 feletti szám, akkor az gazdasági növekedést, az 50 alatti érték szűkülést, míg a kerek 50 változatlanságot vetít előre az előző hónaphoz képest.

 

Forrás: Investing.com

A fentebbi ábrán jól látható, hogy a gazdaságra éppoly drasztikus, ha nem erősebb hatása lesz hosszú távon „karanténban töltött” időszaknak, mint a légszennyezettségre. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy igen komoly döntések előtt állnak a világ kormányainak vezetői: most ugyanis – ahogyan az ENSZ-főtitkár is hangsúlyozta – fontos lépéseket tehetnének a klímaváltozás ellen, nem mindegy azonban, hogy mindezt milyen áron teszik meg. Egyelőre a jövő kérdése, hogy a világ vezetői – például a COVID 19 nyomán csökkenő légszennyezettséget látva – megtalálják-e azokat az ideális intézkedéseket, melyek hosszú távon nem teszik tönkre a gazdaságot, de mégis látható javulást hoznak a környezeti mutatókra.