Tag

Artificial Intelligence Archives - Dat'n'Roll

Teljesen átrendeződhet az IT-világ 2025-re – megnéztük a jövőt a Gartner szemüvegén keresztül

By | Tech Trends | No Comments

IT-cégként fontos számunkra, hogy ne csupán kövessük iparági trendeket, hanem a lehetőségeinkhez mérten magunk is részt vegyünk azok formálásában. Éppen ezért a csapatunkban dolgozó szakemberek munkájának fontos része az aktuális innovációk mellett a közép-, illetve hosszabb távú technológiai prognózisok folyamatos figyelemmel kísérése.

Utóbbiak kapcsán nagy segítségünkre van az amerikai központú technológiai kutató és tanácsadó cég, a Gartner is, mely tanulmányaival időről időre igyekszik minél pontosabb képet festeni az IT-szféra jövőjéről. A világ több mint száz országában – köztük hazánkban is – működő nagyvállalat nemrég hozta nyilvánosságra az Over 100 Data and Analytics Predictions Through 2025 című publikációját, melyben a következő 2-3 évben várható irányvonalakat és prioritásokat tárja fel kutatási eredményei alapján.

Az adatok és az elemzések mára a vállalati stratégiaalkotás fő mozgatórugóivá váltak, az adatalapú döntéshozatal pedig mind szélesebb körben terjed el az üzleti világban. Alan D. Duncan, a Gartner szakértője szerint azonban sokak számára még mindig nehéz az „adatokban való gondolkodás”. A kutatás alapján létrejött prognózis – kiterjed az IT-infrastruktúrák, az alkalmazások, az adatbiztonság és adatvédelem, a digitális üzlet, az e-kereskedelem területére is, sőt iparági előrejelzésekkel szolgál a banki és befektetési, a kiskereskedelmi, az oktatási, a kormányzati, az egészségügyi, a biztosítási, az egészség és életmód, sőt az olaj- és a gázkereskedelmi területeket illetően is. Íme, néhány fontos megállapítás a leírtakból:

Új szerepkörök, erősödő pozíciók

Bár a legtöbb cégnél napjainkban már nem csupán afféle szolgáltató-/háttérrészlegként működik az IT – hiszen a digitalizáció erősödésével önálló üzleti entitássá nőtték ki magukat a szervezeti struktúrában –, a folyamat nem merül ki ennyiben. A Gartner szerint ugyanis évről évre növekszik majd a cégen belüli IT-szakemberek befolyása, különösen azoké, akik az üzleti adatok begyűjtésében, kezelésében, elemzésében, valamint az azokon alapuló döntéshozatalban vesznek részt.
A prognózis azt jósolja, hogy egy éven belül a ma még Chief Data Officer (CDO) nélkül működő vállalatok esetében a digitális vezetők fele „de facto” CDO-vá válik majd a további üzleti sikerek elérése, illetve az eredmények fenntartása érdekében. Ugyanezen célok nyomán 2024-re a cégek 75%-a létrehozza majd a saját adat- és adatelemzési (D&A) divízióját is, 30%-uk pedig új, a hatékonyságot növelő analitikai rendszereket is vásárol majd. Az adatok üzleti célú használata iránti igény fokozódása tovább pörgeti a felhőalapú technológiák terjedését és fejlődését, ez pedig a szervezeten belül is átalakítja az erőviszonyokat, felértékelődik a kollektív tudás és szakértelem jelentősége.

A mesterséges intelligenciába vetett bizalom

A mesterséges intelligencia (AI) használata már nem újdonság az üzleti világban, a Gartner azonban figyelmeztet: a következő években a fejlesztéseken túl immár a rendszerek folyamatos bevezetésére, sőt az AI eredményorientált használatára kell koncentrálni. Az AI jelentőségét jól mutatja, hogy a 2025-re a cégek 80%-a elbukhatja növekedési esélyeit, ha nem alkalmazzák a legmodernebb technológiákat az adatalapú döntéshozatal során. Az analitika sokkal komplexebbé válik, a cégek már nem csupán egy-egy szoftverre, hanem három vagy több, párhuzamosan alkalmazott, az eredményt tekintve optimálisan összehangolt elemzőrendszerre alapozzák majd döntéseiket – a Gartner prognózisa szerint 2023-ban ez már a vállalatok 60%-ára lesz jellemző. A tanulmány azt is valószínűsíti, hogy az analitikával foglalkozó szakértők közösségekbe tömörülnek, a szervezetek 30%-a pedig a közösség kollektív intelligenciájára alapozza majd működését, ezzel pedig jelentős előnyre tehet szert azon versenytársaival szemben, melyek csupán saját tapasztalataikra vagy egyetlen központi megoldásra támaszkodnak az adatalapú döntéshozatali megoldások használata során.

Az AI az üzleti élet és a céges folyamatok szinte minden pontján beépül majd: a szerződéskötések ellenőrzési folyamataiban éppúgy szerepet kap, mint a HR-döntéshozatalban, a marketingben vagy éppen a kiskereskedelmi értékesítésben. Utóbbival kapcsolatban beszédes adat, hogy a Gartner előrejelzése szerint 2024-ben az e-kereskedelmi forgalom 10%-a már valamilyen AI-megoldás eredményeként jön majd létre. A mesterséges intelligencia a szakmai közösségek életében is megjelenik: 2025-re a munkahelyi beszélgetések 75%-át rögzítik és elemzik majd, ami lehetővé teszi a hozzáadott szervezeti érték hasznosítását és a kockázatok feltárását.

Sokszínű adathalmazok, megújuló infrastruktúra

Az üzleti világ rohamtempójú digitalizációja, a technológiai átalakulás, az üzleti adatok mennyiségi robbanása, illetve azok elképesztő sokszínűsége az adatbegyűjtés, -tárolás, -tisztítás és -feldolgozás során használt infrastruktúra átalakítását is szükségessé teszi. Az IT-vezetőknek már csak ezért is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az iparági prognózisokra, és lényegében egy radikálisan megváltozott adatkezelési környezettel kell számolniuk a közép és hosszú távú digitális stratégia kidolgozása során. A Gartner szerint 2024-re a cégek fele megújítja rendszereit a modern analitikai megoldások infrastruktúra-szükségleteire alapozva; 75%-uk pedig több adatközpontot is használ majd a hatékonyság és a biztonság növelése érdekében.

A tanulmány emlékeztet: a 2020-ban kezdődött világjárvány olyan mértékben felgyorsította a felhőalapú megoldások alkalmazását, hogy a cloud mára lényegében alapértelmezett technológiává vált. Napjainkban pedig már ott tartunk, hogy a legtöbb olyan új projekt életképtelen, amely ellentmond a „cloud first” vezérelvnek.

Megszűnnek a határok, átalakulnak a szerepkörök

A tanulmány az IT-szervezetek jövőjéről is ír. Legfőbb megállapítása, hogy a technológia drasztikus átalakulása a humánerőforrás tekintetében is jelentős változásokat hoz majd néhány éven belül, melynek előszele már napjainkban is tapasztalható. A hagyományos működési modellek gyakorlatilag megszűnnek, ahogyan a klasszikus értelemben vett szervezeti és munkaköri határok is a feledés homályába vesznek. Az átalakulás fokozottan érinti majd a menedzsmentet is, hiszen az IT-szervezeteknek olyan vezetőkre lesz szükségük, akik a technikai háttér biztosítása és a folyamatos innováció mellett képesek arra is, hogy olyan csapatot hozzanak létre és vezessenek, mely üzleti értelemben is hozzáadott értékkel tud szolgálni a vállalat számára.

Adatbiztonság és a személyes információk kezelése

Néhány hónapja, az adatbiztonság világnapján mi is foglalkoztunk az adatbiztonság jelentőségével. Kollégánk  szerint  az UC számára az év minden napján szakmai minimumnak számít, hogy szem előtt tartjuk a kiberbiztonságot és preventív tanácsokkal látjuk el ügyfeleinket az adataik védelmét illetően. A megfelelő adatvédelem pozitív hatásai a mindennapi és az üzleti számtalan területén megmutatkoznak, csakúgy, mint a negatív hatások. Egy-egy cégre nézve nem mindegy tehát, hogy miként bánik a rábízott vagy birtokában lévő személyes adatokkal; lényegében a vállalat jövője múlhat azon, hogy milyen gondossággal kezeli azokat. A prognózis szerint 2023-ban versenytársaikhoz képest akár 20%-kal több digitális bevételre is szert tehetnek azok a cégek, melyek az adatvédelmet – mint felhasználói élményt – az ügyfélélmény szintjén kezelik. Ezt felismerve a cégek ötöde arra is hajlandó lesz, hogy a hivatalos nemzeti és nemzetközi előírásokat meghaladó mértékben garantálja ügyfeleik adatainak a biztonságát. Ennek szellemében 2025-re a cégek 40%-ánál – szemben a mai 10%-kal – lesz olyan felelős vezető, aki a kifejezetten a kiberbiztonsági kérdésekkel foglalkozik, és természetesen a területre szakosodott alkalmazottak száma is növekszik majd.

A CRM-rendszerek töretlen népszerűsége

A Gartner iparági előrejelzése megerősített bennünket abban, hogy jól láttuk a trendeket már évekkel ezelőtt és ma is jó úton járunk, amikor a Salesforce CRM-rendszerét ajánlunk ügyfeleink számára. A tanulmány azonban arra is figyelmeztet hogy a fejlődés a CRM-rendszereket illetően is elképesztő ütemben felgyorsul a következő években. Egymást érik az újabb és újabb automatizációs megoldások, az értékesítés egyre inkább a digitális platformokon keresztül zajlik, a mesterséges intelligencia pedig e területen is átalakítja a hagyományos munka- és szerepköröket, és ez a B2C, illetve a B2B szektorokra egyaránt igaz. 2024-ben a vezető világcégek többségénél az értékesítési folyamatok 80%-ban már nem is lesz emberi beavatkozás.

A Gartner harmincoldalas tanulmánya mindezeken kívül – a teljesség igénye nélkül – az IT kormányzati jelentőségével, a távmunka térhódításával, az egészségügyi, a pénzügyi és biztosítás szféra technológiai változásaival, az okosváros-projektekkel is foglalkozik. Ha kíváncsi vagy a további részletekre, ingyenes regisztrációt követően a weboldalukról letöltheted a tanulmányt.

Ötcsillagos IT-innovációk az öt karika világában

By | Artificial Intelligence, Data Science, Tech Trends | No Comments

Az újkori nyári olimpiák történetének talán legkülönlegesebb világjátékán vagyunk túl. Tokió rengeteg izgalmat és megannyi, eddig soha nem látott újdonságot hozott. Eleve szokatlan volt, hogy a pandémia miatt 2021-ben rendezték meg a nevében a 2020-at változatlanul hordozó versenyt, az olimpiához kapcsolódó számok sorában azonban korántsem ez a legnagyobb érdekesség. Ilyen volt az olimpia IT-s szemmel…

Cégünk, a United Consult munkatársai nem csupán a remek magyar sikerek – a hat arany-, a hét ezüst- és a hét bronzérem – miatt figyelték izgatottan a világ talán leginnovatívabb országában, Japánban zajló olimpiát, hanem mert az IT-szféra elképesztő mértékű fejlődése bizony a sportra is óriási hatással van, ez pedig Magyarország egyik vezető informatikai vállalataként természetesen minket sem hagy hidegen. Kollégáink szakmai érdeklődése ezúttal főként a bigdata-terület és a mesterséges intelligencia (AI) sportba integrált újdonságai felé irányult, melyekről például az amerikai-indiai szakportál, az Analytics Insight is beszámolt a napokban. Lássuk tehát, milyen szenzációkkal szolgált Tokió az IT világában!

A stopperórától a mesterséges intelligenciáig

„Ez volt az az olimpia, ahol a mesterséges intelligencia immár érezhetően megváltoztatta az IT sportban betöltött szerepét és jelentőségét” – hangsúlyozza Adilin Beatrice szakíró cikkében. Mint fogalmaz, a sport világában már évtizedek óta jelen van az informatika; ez, valamint a – részben a pandémia miatt – berobbanó digitalizáció pedig rendkívül erős alapot teremtett a mesterséges intelligencia térnyeréséhez. (A sport és az AI kapcsolatáról egyébként már korábbi, a Premier League 21. századi IT-vonatkozásait taglaló cikkükben is írtak nemrég.)

Persze a történet egyáltalán nem most, a tokiói olimpián kezdődött, hanem hosszú évekre, sőt évtizedekre nyúlik vissza, lényegében egyfajta IT-evolúciós folyamatként érdemes vizsgálni azt. A sportolók és edzőik régóta dolgoznak saját és konkurenseik statisztikái alapján, az egyre komplexebb adatbázisok kezelése és elemzése azonban komoly erőforrásigényekkel bír. A haladó szellemű, innovatív sportolók és menedzsereik régóta nyitottan tekintenek a mesterséges intelligencia alkalmazására mindennapi munkájuk során. A technológia ugyanis nem csupán a sporttal kapcsolatos stratégiai döntések meghozását segíti elő, hanem az egyéni teljesítmény fokozására, sőt akár egy-egy mozdulatsor finomhangolására is alkalmas.

A technológia beszivárgása nem újkeletű, lényegében már az első stopperórák megjelenésével elkezdődött – tekint vissza a cikk szerzője, majd hozzáteszi: az első lényeges áttörést 1948 jelentette, amikor elkezdték használni az Omega fantasztikus innovációját, a célfotók készítésére alkalmas fényképezőgépet. Mára a fejlődés egészen odáig jutott, hogy az AI alkalmazása teljesen elfogadott, sőt bizonyos sportágak esetében már-már általános volt Tokióban, s ez új színt, új élményeket vitt az olimpiába mind a résztvevők, mind pedig a nézők számára.

Az AI mindennapi haszna az olimpián

A mindkét területet jól ismerő sport- és IT-szakemberek szerint nem kérdés, hogy az adattudomány és a mesterséges intelligencia rövid időn belül forradalmasítja a sportipart. Lényegében ez a folyamat már el is kezdődött, szemtanúi lehettünk Japánban is. Mielőtt azonban rátérne erre, az idézett cikk szerzője néhány olyan gyakorlatias példát is említ, mely egy olyan komplex, nagy volumenű rendezvény megszervezéséhez szükséges, mint a tokiói olimpia volt. A fejlett IT-szolgáltatások (köztük az AI) segítséget nyújtottak egyebek mellett abban, hogy a világ megannyi országából érkező sportolókat szervezett körülmények között helyezhessék el, szolgálhassák ki az olimpiai faluban, hogy a résztvevők (a sportolók mellett a delegációk más tagjai, a versenybírók, a média képviselői stb.) probléma nélkül mozoghassanak a repülőtér, az olimpiai falu és a versenyek helyszínei között a világ egyik legzsúfoltabb városában.

Világszerte egyre több hír terjed az önvezető járművekről, azonban a japánoknak köszönhetően az elmúlt hetekben az eddig lényegében futurisztikusnak tűnő elképzelések a szemünk láttára váltak valósággá.

Az autonóm működő, olimpiai járművek praktikus megoldást jelentettek a mobilitási problémák kezelésére a világjátékok alatt. A részben gépi tanuláson alapuló önvezető autók ráadásul nem csupán a sportolók szállításában játszottak komoly szerepet, hanem a sporteszközöket – például gerelyeket, diszkoszokat és dobókalapácsokat is – ezek szállították az egyes helyszínek között.

A mesterséges intelligencia fontos alkalmazási területe volt a kommunikáció is, hiszen az olimpiát lebonyolítani – különösen egy olyan, nyelvileg zárt környezetben, mint Japán – hasonlóan nagy kihívás, mint megszervezni Bábel tornyának építését. A világ több mint kétszáz nemzete több mint százféleképpen beszél, az AI pedig egyszerű átjárást biztosított ezek között még a leggyakoribb idegennyelvek ismerete nélkül is. Sokan talán nem is tudják, de a tokiói olimpián mesterséges intelligenciával támogatott valós idejű fordítási rendszereket használtak, hogy a különböző országokból érkező emberek megértsék az utasításokat. A kifejezetten az ötkarikás rendezvényre fejlesztett nyelvi alkalmazás okostelefonokra vagy más kompatibilis eszközökre volt telepítve, és valós időben tolmácsolt a résztvevők között. A mesterséges intelligenciát a legkülönbözőbb nyomkövető eszközökben, a felhőalapú sugárzás támogatására, a robotasszisztensek használata során és az 5G-vel összefüggésben is használták az elmúlt hetekben Tokióban.

Mesterséges (sport)intelligencia

Ha tovább lépünk a szervezést és az infrastruktúrát érintő előnyökön, a tokiói példákat látva megállapíthatjuk azt is: a mesterséges intelligencia alkalmazása fontos áttörést jelent a sport világában. Évtizedek óta úgy tűnik ugyanis, hogy bizonyos sportágakban a versenyzők már

elérték az emberi teljesítőképesség határait, ezt jelzi az is, hogy ma már egyre ritkábban dőlnek meg olimpiai és világrekordok. A kétes eredetű, hatású és legalitású teljesítményfokozó szerek és módszerek után végre megérkezett a mesterséges intelligencia, mely az emberi mozdulatok tökéletesítése, finomhangolása révén újra lehetővé teszi, hogy a sportolók túltegyenek a nagy elődökön és csúcsokat dönthessenek. Persze ideális esetben nem csupán az eredmény számít, hanem az is, hogy a sikerek eléréséért egy-egy versenyző ne fizessen a saját egészségével. Az AI a túlhajszoltság elkerülésében, az edzésmunka optimalizálásában is segíthet, s ezzel akár a komoly sérülések vagy éppen a tragédiák is elkerülhetők.

Most lássunk néhány konkrét példát az AI használatára Tokióból!

Adilin Beatrice, az idézett cikk szerzője úgy fogalmaz, hogy a big data drasztikus szerepet játszik a sportolók teljesítményének javításában, példaként pedig a szörfözést említi. Az Egyesült Államok nemzeti szörfszövetsége rengeteg bigdata-módszert alkalmazott az elmúlt években azért, hogy segítsen sportolóinak előnyt szerezni versenytársaikkal szemben. Egyfelől saját teljesítményeiket, másfelől pedig a konkurensek eredményeit is folyamatosan elemezték, de a sportolók fiziológiai állapotának figyelemmel kísérésére is használták, beleértve a kardiovaszkuláris teljesítményt, az alvási szokásokat vagy éppen a pulzusszám változását.

Itt van egy másik innováció is. Az Intel és az Alibaba közösen készítette el a 3DAT (3D Athlete Tracking) névre keresztelt rendszerét, mely képes arra, hogy szorosan figyelemmel kísérje a sportolók mozdulatait, az adatokból pedig megfelelő, a teljesítmény fokozására alkalmas konzekvenciákat vonjon le. A 3DAT először az amerikai olimpiai próbákon debütált, Tokióiban pedig már élesben használták. Az AI-alapú rendszer öt speciális pályamenti kamerától kap vizuális adatokat, majd elküldi a felhőbe, ahol a képeket releváns, elemezhető információcsomagokká alakítják.

Végül pedig egy érdekesség, mely tökéletesen szimbolizálja az AI és a sport kapcsolatát. A Toyota mesterséges intelligenciájú humanoid kosárlabdázója a maga nemében egy igazi legenda. A robot történelmet írt 2019-ben, amikor a Guinness-világrekordot érte el „a humanoid robot által elvégzett, egymást követő legtöbb sikeres kosárlabdadobás” kategóriában. A robot Tokióban is szerepet kapott: minden reklámszünetben megmutatta dobótudását, mely az AI révén egyre csak fejlődik.

Forrás: Analytics Insight