Tag

Data Analysis Archives - Dat'n'Roll

Teljesen átrendeződhet az IT-világ 2025-re – megnéztük a jövőt a Gartner szemüvegén keresztül

By | Tech Trends | No Comments

IT-cégként fontos számunkra, hogy ne csupán kövessük iparági trendeket, hanem a lehetőségeinkhez mérten magunk is részt vegyünk azok formálásában. Éppen ezért a csapatunkban dolgozó szakemberek munkájának fontos része az aktuális innovációk mellett a közép-, illetve hosszabb távú technológiai prognózisok folyamatos figyelemmel kísérése.

Utóbbiak kapcsán nagy segítségünkre van az amerikai központú technológiai kutató és tanácsadó cég, a Gartner is, mely tanulmányaival időről időre igyekszik minél pontosabb képet festeni az IT-szféra jövőjéről. A világ több mint száz országában – köztük hazánkban is – működő nagyvállalat nemrég hozta nyilvánosságra az Over 100 Data and Analytics Predictions Through 2025 című publikációját, melyben a következő 2-3 évben várható irányvonalakat és prioritásokat tárja fel kutatási eredményei alapján.

Az adatok és az elemzések mára a vállalati stratégiaalkotás fő mozgatórugóivá váltak, az adatalapú döntéshozatal pedig mind szélesebb körben terjed el az üzleti világban. Alan D. Duncan, a Gartner szakértője szerint azonban sokak számára még mindig nehéz az „adatokban való gondolkodás”. A kutatás alapján létrejött prognózis – kiterjed az IT-infrastruktúrák, az alkalmazások, az adatbiztonság és adatvédelem, a digitális üzlet, az e-kereskedelem területére is, sőt iparági előrejelzésekkel szolgál a banki és befektetési, a kiskereskedelmi, az oktatási, a kormányzati, az egészségügyi, a biztosítási, az egészség és életmód, sőt az olaj- és a gázkereskedelmi területeket illetően is. Íme, néhány fontos megállapítás a leírtakból:

Új szerepkörök, erősödő pozíciók

Bár a legtöbb cégnél napjainkban már nem csupán afféle szolgáltató-/háttérrészlegként működik az IT – hiszen a digitalizáció erősödésével önálló üzleti entitássá nőtték ki magukat a szervezeti struktúrában –, a folyamat nem merül ki ennyiben. A Gartner szerint ugyanis évről évre növekszik majd a cégen belüli IT-szakemberek befolyása, különösen azoké, akik az üzleti adatok begyűjtésében, kezelésében, elemzésében, valamint az azokon alapuló döntéshozatalban vesznek részt.
A prognózis azt jósolja, hogy egy éven belül a ma még Chief Data Officer (CDO) nélkül működő vállalatok esetében a digitális vezetők fele „de facto” CDO-vá válik majd a további üzleti sikerek elérése, illetve az eredmények fenntartása érdekében. Ugyanezen célok nyomán 2024-re a cégek 75%-a létrehozza majd a saját adat- és adatelemzési (D&A) divízióját is, 30%-uk pedig új, a hatékonyságot növelő analitikai rendszereket is vásárol majd. Az adatok üzleti célú használata iránti igény fokozódása tovább pörgeti a felhőalapú technológiák terjedését és fejlődését, ez pedig a szervezeten belül is átalakítja az erőviszonyokat, felértékelődik a kollektív tudás és szakértelem jelentősége.

A mesterséges intelligenciába vetett bizalom

A mesterséges intelligencia (AI) használata már nem újdonság az üzleti világban, a Gartner azonban figyelmeztet: a következő években a fejlesztéseken túl immár a rendszerek folyamatos bevezetésére, sőt az AI eredményorientált használatára kell koncentrálni. Az AI jelentőségét jól mutatja, hogy a 2025-re a cégek 80%-a elbukhatja növekedési esélyeit, ha nem alkalmazzák a legmodernebb technológiákat az adatalapú döntéshozatal során. Az analitika sokkal komplexebbé válik, a cégek már nem csupán egy-egy szoftverre, hanem három vagy több, párhuzamosan alkalmazott, az eredményt tekintve optimálisan összehangolt elemzőrendszerre alapozzák majd döntéseiket – a Gartner prognózisa szerint 2023-ban ez már a vállalatok 60%-ára lesz jellemző. A tanulmány azt is valószínűsíti, hogy az analitikával foglalkozó szakértők közösségekbe tömörülnek, a szervezetek 30%-a pedig a közösség kollektív intelligenciájára alapozza majd működését, ezzel pedig jelentős előnyre tehet szert azon versenytársaival szemben, melyek csupán saját tapasztalataikra vagy egyetlen központi megoldásra támaszkodnak az adatalapú döntéshozatali megoldások használata során.

Az AI az üzleti élet és a céges folyamatok szinte minden pontján beépül majd: a szerződéskötések ellenőrzési folyamataiban éppúgy szerepet kap, mint a HR-döntéshozatalban, a marketingben vagy éppen a kiskereskedelmi értékesítésben. Utóbbival kapcsolatban beszédes adat, hogy a Gartner előrejelzése szerint 2024-ben az e-kereskedelmi forgalom 10%-a már valamilyen AI-megoldás eredményeként jön majd létre. A mesterséges intelligencia a szakmai közösségek életében is megjelenik: 2025-re a munkahelyi beszélgetések 75%-át rögzítik és elemzik majd, ami lehetővé teszi a hozzáadott szervezeti érték hasznosítását és a kockázatok feltárását.

Sokszínű adathalmazok, megújuló infrastruktúra

Az üzleti világ rohamtempójú digitalizációja, a technológiai átalakulás, az üzleti adatok mennyiségi robbanása, illetve azok elképesztő sokszínűsége az adatbegyűjtés, -tárolás, -tisztítás és -feldolgozás során használt infrastruktúra átalakítását is szükségessé teszi. Az IT-vezetőknek már csak ezért is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az iparági prognózisokra, és lényegében egy radikálisan megváltozott adatkezelési környezettel kell számolniuk a közép és hosszú távú digitális stratégia kidolgozása során. A Gartner szerint 2024-re a cégek fele megújítja rendszereit a modern analitikai megoldások infrastruktúra-szükségleteire alapozva; 75%-uk pedig több adatközpontot is használ majd a hatékonyság és a biztonság növelése érdekében.

A tanulmány emlékeztet: a 2020-ban kezdődött világjárvány olyan mértékben felgyorsította a felhőalapú megoldások alkalmazását, hogy a cloud mára lényegében alapértelmezett technológiává vált. Napjainkban pedig már ott tartunk, hogy a legtöbb olyan új projekt életképtelen, amely ellentmond a „cloud first” vezérelvnek.

Megszűnnek a határok, átalakulnak a szerepkörök

A tanulmány az IT-szervezetek jövőjéről is ír. Legfőbb megállapítása, hogy a technológia drasztikus átalakulása a humánerőforrás tekintetében is jelentős változásokat hoz majd néhány éven belül, melynek előszele már napjainkban is tapasztalható. A hagyományos működési modellek gyakorlatilag megszűnnek, ahogyan a klasszikus értelemben vett szervezeti és munkaköri határok is a feledés homályába vesznek. Az átalakulás fokozottan érinti majd a menedzsmentet is, hiszen az IT-szervezeteknek olyan vezetőkre lesz szükségük, akik a technikai háttér biztosítása és a folyamatos innováció mellett képesek arra is, hogy olyan csapatot hozzanak létre és vezessenek, mely üzleti értelemben is hozzáadott értékkel tud szolgálni a vállalat számára.

Adatbiztonság és a személyes információk kezelése

Néhány hónapja, az adatbiztonság világnapján mi is foglalkoztunk az adatbiztonság jelentőségével. Kollégánk  szerint  az UC számára az év minden napján szakmai minimumnak számít, hogy szem előtt tartjuk a kiberbiztonságot és preventív tanácsokkal látjuk el ügyfeleinket az adataik védelmét illetően. A megfelelő adatvédelem pozitív hatásai a mindennapi és az üzleti számtalan területén megmutatkoznak, csakúgy, mint a negatív hatások. Egy-egy cégre nézve nem mindegy tehát, hogy miként bánik a rábízott vagy birtokában lévő személyes adatokkal; lényegében a vállalat jövője múlhat azon, hogy milyen gondossággal kezeli azokat. A prognózis szerint 2023-ban versenytársaikhoz képest akár 20%-kal több digitális bevételre is szert tehetnek azok a cégek, melyek az adatvédelmet – mint felhasználói élményt – az ügyfélélmény szintjén kezelik. Ezt felismerve a cégek ötöde arra is hajlandó lesz, hogy a hivatalos nemzeti és nemzetközi előírásokat meghaladó mértékben garantálja ügyfeleik adatainak a biztonságát. Ennek szellemében 2025-re a cégek 40%-ánál – szemben a mai 10%-kal – lesz olyan felelős vezető, aki a kifejezetten a kiberbiztonsági kérdésekkel foglalkozik, és természetesen a területre szakosodott alkalmazottak száma is növekszik majd.

A CRM-rendszerek töretlen népszerűsége

A Gartner iparági előrejelzése megerősített bennünket abban, hogy jól láttuk a trendeket már évekkel ezelőtt és ma is jó úton járunk, amikor a Salesforce CRM-rendszerét ajánlunk ügyfeleink számára. A tanulmány azonban arra is figyelmeztet hogy a fejlődés a CRM-rendszereket illetően is elképesztő ütemben felgyorsul a következő években. Egymást érik az újabb és újabb automatizációs megoldások, az értékesítés egyre inkább a digitális platformokon keresztül zajlik, a mesterséges intelligencia pedig e területen is átalakítja a hagyományos munka- és szerepköröket, és ez a B2C, illetve a B2B szektorokra egyaránt igaz. 2024-ben a vezető világcégek többségénél az értékesítési folyamatok 80%-ban már nem is lesz emberi beavatkozás.

A Gartner harmincoldalas tanulmánya mindezeken kívül – a teljesség igénye nélkül – az IT kormányzati jelentőségével, a távmunka térhódításával, az egészségügyi, a pénzügyi és biztosítás szféra technológiai változásaival, az okosváros-projektekkel is foglalkozik. Ha kíváncsi vagy a további részletekre, ingyenes regisztrációt követően a weboldalukról letöltheted a tanulmányt.

Tényleg jobb lett a levegő a karantén miatt?

By | Big Data News, Data Science | No Comments

António Guterres ENSZ-főtitkár a minap felhívást intézett a világ vezetőihez, hogy használják fel a koronavírus-járvány teremtette helyzetet a világ jobbá tételére és együttműködésükkel olyan más globális fenyegetésekkel is szálljanak szembe, mint a klímaváltozás. Mivel mi magunk, a United Consult munkatársai is elkötelezettek vagyunk a zöldebb jövő mellett, saját eszközeinkkel igyekeztünk utánajárni, hogy milyen konkrét összefüggések vannak a pandémia és a légszennyezettség csökkenése között.

 

Az MTI beszámolója szerint az ENSZ-főtitkár a Petersbergi Klímadialógus című kétnapos tanácskozás keretében szólalt fel videón keresztül. Guterres szerint a járvány rávilágított, hogy mennyire ki vannak szolgáltatva társadalmaink és gazdaságaink az ilyen jellegű sokkhatásoknak. Mint mondta, az egyedüli válasz ebben a helyzetben a bátor, jövőképpel rendelkező és együttműködő vezetés. „Ugyanilyen vezetésre van szükség a klímaváltozás egzisztenciális fenyegetése esetében is” – hangoztatta Guterres, aki szerint jelentős ára lesz annak, ha nem cselekszünk a klímaváltozás feltartóztatása ügyében, ugyanakkor – mint fogalmazott – a technológia a mi oldalunkon áll.

Húszéves múltra visszatekintő IT-cégként bátran megerősíthetjük az ENSZ-főtitkár szavait. A technológia valóban a jelen és a jövő szolgálatában áll, olyannyira, hogy kollégáink például már nem először hívták segítségül az adatokat és az adatelemzés módszerét a járványhelyzet kapcsán. Néhány hete arra kerestük a választ, hogy lehet-e Magyarországon adatokkal védekezni a járvány ellen, ezúttal pedig a Covid 19-járvány miatti kijárási korlátozások és légszennyezettség állapotának összefüggéseit vizsgáltuk meg.

NO2 és a hőmérséklet kapcsolata

A koronavírus-járvány kapcsán már sokat emlegetett légszennyezettség-csökkenés lehetséges okainak jártunk utána. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a sok negatív hatással szemben ezt a pozitív változást át tudjuk-e menteni a vírus utáni időszakra.

A légszennyezettséget a levegő NO2 (nitrogén-dioxid) koncentrációján keresztül vizsgáltuk. A NO2 elsősorban a járművek üzemanyagának égéstermékeiből, valamint energia-termelésből és fűtésből származik. Ebből adódóan a hőmérséklet és a NO2 koncentráció természetesen erős kapcsolatot mutat. Mint a következő ábrán is jól látszik, a téli időszakban, amikor csúcson jár a fűtési szezon, mindig magasabb a légszennyezettség, és ahogy melegszik az idő, csökkennek az értékek.

 

Forrás: European Environment Agency, National Centers for Environmental Information

Mivel a koronavírus éppen ebben az amúgy is leszálló ágban ért el minket, az elemzés során figyelembe kellett vennünk az időjárási változásokat is. Ennek érdekében megnéztük, hogy tavalyhoz képest az idei tavasz gyorsabban vagy lassabban ért-e el minket. Azt tapasztaltuk, hogy a vizsgált városokban nincs szignifikáns különbség a tavalyi és az idei hőmérséklet alakulások között, így összehasonlíthattuk a tavalyi és idei NO2 értékeket.

A korlátozások hatása a légszennyezettségre

De akkor mi okozhatta mégis hirtelen a légszennyezettségi mutatók javulását a legtöbb koronavírussal sújtott országban? Nem kérdés, hogy a megbetegedéseken és az azokra adott társadalmi reakciókon túl a különböző vészhelyzeti intézkedések komoly hatással voltak minden ország működésére, ezek nyomán pedig visszaesett a közlekedés és ipari tevékenységek nagy része.

Vizsgálatunk során kísérletet tettünk arra, hogy egy időskálán bemutassuk, hogyan szigorodtak a korlátozások öt európai fővárosban. Egy 10-es skálán kategorizáltuk be az adott napi intézkedéseket az alábbi szempontok szerint:

A következőkben láthatjuk a NO2 és a korlátozások kapcsolatát. Az ábrákon feltűntettük a tavalyi és az idei év NO2 koncentrációját januártól kezdve és ezzel párhuzamosan mellé tettük, hogy a különböző városokban mikor, milyen erős korlátozások léptek érvénybe. Jól látható, hogy azokban a városokban, ahol a korlátozások erőssége elérte a legerősebb, 10-es szintet, ott jelentős csökkenést tapasztalunk a tavalyi NO2 koncentrációhoz képest.


Az eredményekből az is kitűnik, hogy bár Budapesten és Berlinben – ahol a korlátozások egyelőre megálltak a 7-es szinten és a hírek szerint nem is várható további szigorítás – is volt egy kezdeti csökkenés, hamar visszaállt a koncentráció az ilyenkor megszokott szintre.

A döntések gazdasági hatásai

Ezek a megfigyelések megerősítették, hogy a járvány miatt hozott döntések nem csupán egészségügyi, hanem komoly környezeti hatásokkal is bírnak. Mindemellett fontos szempont persze – és a döntéshozóknak természetesen ezt is mérlegelni kell –, hogy a korlátozások nem csupán a vírus terjedésének sebességét és intenzitását, illetve a légszennyezettséget befolyásolják. Az ilyen intézkedések a gazdaságra is komoly, jellemzően negatív hatással vannak. Kivételt talán csak az online kereskedelemmel, illetve bizonyos egészségügyi eszközök gyártásával és forgalmazásával összefüggő üzleti területek jelenthetnek.

A GDP adatok a márciusi-áprilisi időszakra vonatkozóan még nem álltak rendelkezésünkre, ezért a gazdasági hatások alakulásának vizsgálatára az úgynevezett PMI (beszerzési menedzser index) mutatót fogjuk használni, mely egy megkérdezésen alapuló mutató. Vállalatok vezetői nyilatkoznak az új megrendelések, készletek állománya, termelés, szállító teljesítések és a foglalkoztatási környezet változásairól. Ha a PMI értéke 50 feletti szám, akkor az gazdasági növekedést, az 50 alatti érték szűkülést, míg a kerek 50 változatlanságot vetít előre az előző hónaphoz képest.

 

Forrás: Investing.com

A fentebbi ábrán jól látható, hogy a gazdaságra éppoly drasztikus, ha nem erősebb hatása lesz hosszú távon „karanténban töltött” időszaknak, mint a légszennyezettségre. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy igen komoly döntések előtt állnak a világ kormányainak vezetői: most ugyanis – ahogyan az ENSZ-főtitkár is hangsúlyozta – fontos lépéseket tehetnének a klímaváltozás ellen, nem mindegy azonban, hogy mindezt milyen áron teszik meg. Egyelőre a jövő kérdése, hogy a világ vezetői – például a COVID 19 nyomán csökkenő légszennyezettséget látva – megtalálják-e azokat az ideális intézkedéseket, melyek hosszú távon nem teszik tönkre a gazdaságot, de mégis látható javulást hoznak a környezeti mutatókra.

babygirl

Ők az anyukák kedvencei – látványos vizualizációk a trendi keresztnevekről

By | Big Data, Big Data News, Data Visualization | No Comments

Ezen a hétvégén lesz május első vasárnapja, amit Magyarországon 1925 óta az anyák napjaként ünneplünk. Az édesanyák első ajándéka újszülött gyermekeik számára a gondosan megválasztott keresztnév, mely életük végéig elkíséri őket. Anyák napja alkalmából a névadási trendeket vizsgáltuk az 1950-es évektől napjainkig.

 

Utánanéztünk, hogy a közel hét évtized alatt az édesanyák körében melyek voltak azok a leggyakoribb keresztnevek, amiket újszülött gyermekeiknek választottak, és hogy miként alakultak a névadási trendek Magyarországon.

Érdekes megfigyelni, hogy míg a fiúknál minden korszak között vannak átfedések, addig a lányoknál sokkal nagyobb a fluktuáció, és a top 15-ös listában többször is teljesen kicserélődnek a nevek. A látványos adatvizualizációkat figyelve – miként a való életben is – a szemünk láttára tűnnek el a Máriák és az Erzsébetek, és nem sokkal szerencsésebbek az Istvánok és a Józsefek sem. Az elemzésből kiderült, hogy míg a fiúknál már 2001 óta uralkodnak a Bencék, a lányoknál csak tíz évvel később kerültek az első helyre a Hannák.

Ráadásként pedig egy igazi kuriózum: a következő vizualizáción láthatod, hogy melyek a legnépszerűbb női és férfi keresztnevek Európa országaiban.

Európai trendek

Forrás: Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság, Magyar Keresztnevek Tára
Vizualizáció: Flourish

Trendinek lenni = bízni az adatokban

By | Big Data News, Business, Data Science, Machine Learning, Tech Trends | No Comments

Az esetek többségében ismeretlen területre lép az a cégvezető, aki az adatelemzés és -vizualizációt készül integrálni a vállalkozása üzleti folyamataiba. Ahogyan azonban szakértő segítséggel – a számára szükséges mértékben – egyre jobban átlátja a rendszert, és lépésről lépésre tisztul a kép a végeredményt illetően is, úgy egyre nő a bizalom, az ügyfél pedig minden tekintetben partnerré válik.

Természetesen hosszú egy megbízás útja, amíg a csapat felállításától eljutunk a felhasználók betanításáig, illetve az új rendszer élesítéséig. Kollégáink tapasztalatai szerint – közép- és nagyvállalati környezetben – átlagosan több mint fél évet vesz igénybe, mire az előkészítésből, az üzleti megértésből, a fejlesztésből, a tesztelésből, majd az átadás/átvétellel záruló üzembe állításig eljut egy projekt. Ahogyan látszik: miként a feladat, úgy az ügyfél döntése is igen komoly, hiszen a vállalkozás mindennapjaiba, üzleti folyamataiba drasztikus változásokat hoz egy ilyen rendszer.

Miért lehet bizonytalan az ügyfél?

Fejlesztőként érdemes tisztában lenni azzal, hogy az ügyfél esetleges bizonytalansága hátterében több tényező is állhat. Az ML (machine learning) modellek egyelőre viszonylag ismeretlen terepet jelentenek a hagyományos üzleti szféra számára – különösen igaz ez a KKV szektorra –; a meglévő folyamatba egy, az üzlet számára kevésbé kontrollálható elemet engednek be; szükségessé válik a megszokott működési folyamatok átalakítása, az adatelemzés beillesztése az operatív döntéshozatalba; és persze kritikus pont az is, hogy a fejlesztés érdekében külső szakértőkkel kell megosztani az üzleti információkat.

Munkatársunk, Fodor Szabolcs szerint az üzleti szféra jövőjét mindezek ellenére egyértelműen az adatvezérelt döntéshozatal jelenti, minden jel ebbe az irányba mutat. „Egyfajta hype is övezi az adatvezérelt döntéshozatalt, a BigData vagy AI megoldásokat, ami sok vezetőnek, cégtulajnak felkelti az érdeklődését, azonban a valóság és a hype között még nagy a szakadék. De ez a folyamat öngerjesztő, hiszen ha egy szektorban egy vállalat piaci előnyhöz jut egy adatvezérelt megoldással, a versenytársak lépéskényszerbe kerülnek, hiszen hosszú távon aki ebből kimarad, az lemarad” – fogalmazott kollégánk.

Széles körű felhasználás

Az adatelemzés és -vizualizáció az üzleti élet minden szegmensében hatékonyan támogatja a menedzsment munkáját, a vállalati döntéshozatalt. Zsolt és Szabolcs a BI Fórumon megtartott előadásban kitértek arra is, hogy a technológia olyan területeken is sikerrel bevethető, mint például az árkalkuláció, a termékajánlás, az ügyfelek mikroszegmentációja, a Customer Lifetime Value Prediction vagy éppen az üzlethelyiség ideális helymeghatározása.

Szabolcs ezzel kapcsolatos tapasztalatairól is beszámolt. Hangsúlyozta, mindig az adott iparág igényeitől függ, hogy a technológia mely funkcióit, lehetőségeit, előnyeit használják ki szívesebben és nagyobb bizalommal a cégek. „Egy pénzintézet esetén elsősorban az ügyfél scoring rendszerek a legfontosabbak, amellyel az ügyfelek hitelképességét vizsgálják. Egy gyártóüzemben ez nyilván nem használható eszköz, ott első sorban a predictive maintenance-nek van a legnagyobb szerepe, ami az üzem eszközeinek hatékony karbantartását, a karbantartási költségek leszorítását támogatja. Egy termékajánlási megoldás pedig főként az online termékértékesítésben érdekelt cégeknek lehet fontos, ahol széles termékkörből kell kiszolgálni az ügyfelet az egyedi igényei alapján” – osztotta meg kollégánk.

Ha érdekel még milyen újdonságot tartogat 2020 az adatok terén, olvasd el az alábbi cikkünket is:
https://datandroll.hu/2020/01/29/2020-az-adatok-eve-lesz/

Vagy tekintsd meg cégünk más témában megosztott tartalmait:
https://united-consult.hu/category/cikkek-rolunk-es-masrol/

 

2020 az adatok éve lesz

By | Big Data News, Business, Data Science, Data Visualization | No Comments

Az idei igazán különleges év lesz. A számmisztikával foglalkozó numerológusok szerint 2020-ban ugyanis az anyagiakkal összefüggő energiák uralják a mindennapjainkat, az évszámban szereplő két nulla azonban nehézségeket, komoly kihívásokat jelent majd. Mi magunk is izgalmas esztendőre számítunk, de az efféle okkult tanok helyett továbbra is a tudományos alapokon nyugvó adatelemzés segítségével tekintünk a jövőbe.

Mi már a tavalyi esztendőt is ennek szellemében zártuk, 2019 év végén kollégáink ugyanis előadóként vettek részt a Budapest BI Fórumon, mely a legnagyobb magyar, analitikával foglalkozó, független szakmai rendezvény. Az eseményen egyebek mellett szó volt a BI- és analitikai trendekről, az adatvizualizációról, a mesterséges intelligenciáról, az érdeklődők konkrét esettanulmányokat is megismerhettek az üzleti élet több területéről, Borbély Zsolt és Fodor Szabolcs kollégáink pedig a kiskereskedelemben használatos adatalapú optimalizációról tartottak előadást.

Még tartanak az ismeretlentől

Bevezetésként körüljárták a szakmai berkekben sokakat foglalkoztató kérdést, hogy az adatalapú döntéshozatal vajon csak „win-win” szituációkat eredményezhet-e. Kollégáink úgy vélik, hogy az emberi tényezőktől független folyamatok, valamint az azok eredményeképpen megszülető vagy éppen az azok hátterében álló objektív mérőszámok kétségtelenül pozitív megítélés alá esnek; ugyanakkor a titokzatos „black-box” technológia jelenlétét és a döntések feletti kontroll csökkenésének érzetét negatívan élik meg a cégvezetők és döntéshozók. 

A bizalom azonban jelentősen erősíthető, ha jól előkészített, szakmailag kifogástalanul kivitelezett projekteket adunk át a megrendelőknek, illetve a potenciális ügyfelek kizárólag ilyeneket látnak a referenciáink között. Ehhez azonban feltétlenül szükséges – mondhatni: a sikeres projekt kulcsa –, hogy az ügyféllel közösen helyesen fogalmazzuk meg az üzleti problémát, melyre megoldást keresünk; hogy megbízható és széles körű adatforrásokkal rendelkezzünk; illetve, hogy nyitottságot tapasztaljunk az ügyfél részéről is.

Szabolcs ezzel kapcsolatban úgy vélekedik: „Ma Magyarországon az adatgyűjtés már kellő fókuszban van, és azon KKV-k, amelyek erre hangsúlyt fektetnek, többnyire megfelelő adatforrásokkal is rendelkeznek. Az adatok közvetlenül az üzleti döntéshozatalban, termékfejlesztésben való felhasználásában azonban van még teendő. Itt a nyitottság, az ismeretlentől való félelem, de egyes esetekben az ellenérdekeltség is gátat szab az adatok felhasználásának. Ezen edukációval, pilot projektekkel lehet a legkönnyebben segíteni.”

Komplex szolgáltatásoké a jövő

Ha a nyitottság és a bizalom megvan, az ügyfél csak jól járhat az adatelemzéssel és az adatalapú döntéshozatallal. Kollégáink szerint ugyanis az adatelemzés alapja – némileg leegyszerűsítve –, hogy az üzleti kérdést az adatok nyelvére fordítjuk. Mindez lényegében azt jelenti, hogy az emberi vagy üzleti logika diktálta intuíciókat a meglévő adatokkal támasztjuk alá vagy cáfoljuk meg indokolt esetben; az elvárások alapján felépítjük a modellt; összevetjük a tényeket és az elvárásokat; végezetül pedig forintosítjuk az eredményt.

Egyszerűnek tűnik, a háttérben azonban idő- és energiaigényes feladatok állnak. Kollégáink szerint egy-egy projekt esetében a munka 30%-át az üzleti megértés, 50%-át az adatgyűjtés és előkészítés, adja, és csupán 20%-ot tesz ki maga a modellfejlesztés, mely önmagában is igen komoly és felelősségteljes szakmai kihívás. Ide tartozik ugyanis a Feature Engineering-gel, az ML tanítással és a modell teszteléssel kapcsolatos összes feladat, mely a jövőbeni, működő rendszer motorjául szolgál.

Zsolt és Szabolcs előadásában szó volt arról is, hogy míg sok piaci szereplő csak bizonyos részfeladatokat vállal az előbbiek közül, addig a United Consult komplex megoldásokat kínál az ügyfeleknek. Ezek alapját képezi az imént részletezett adatbányászat és -elemzés, majd a modellfejlesztés. Ezeket követően a modell rendszerbe állítása és a rendszeres modellpredikció vesz még részt a folyamatban. A projekt csúcsa a felhasználói dashboard kialakítása és maga az adatvizualizáció.

Utóbbival kapcsolatban Szabolcs úgy fogalmazott: „Maga az adatvizualizáció lehet egy adatalapú projekt végterméke, ebben az esetben a döntéshozatal közvetlen támogatásában, a működés átláthatóbb áttekintésében van szerepe. De természetesen nem szükséges végterméke az adatvizualizáció egy adatalapú projektnek, de mindenképp támogató szerepe van az adatok megértésében.” Végezetül tehát, a bevezetőben említett számmisztikára visszatérve: 2020 valóban különleges évnek ígérkezik, és ahhoz sem fér kétség, hogy a számok valóban megmutathatják a jövőt, akár üzleti értelemben is. Mi, a United Consultnál azonban abban hiszünk, hogy terveinket nem alapozhatjuk az aktuális csillagállásra. A bigdata-technológiában rejlő lehetőségeket – megfelelő szakértelemmel – azonban bárki a saját javára fordíthatja.

További adatokkal kapcsolatos bejegyzéseinket itt találod:
https://datandroll.hu/

Itt pedig cégünk más témában megosztott tartalmait tekintheted meg:
https://united-consult.hu/category/cikkek-rolunk-es-masrol/